A szakképzésben mostanra készültek el a gazdaság igényeinek megfelelő, a gazdaság szereplői által is szükségesnek tartott és támogatott változtatások új tartalmi szabályozói.
Teljes körű bevezetésükre – felmenő rendszerben − ebben a tanévben kerül sor, mind az iskolai rendszerű szakképzésben, mind a felnőttképzésben. Néhány innovatív szakképző iskola – egy pilot program keretében – már az elmúlt tanévben belevágott az új típusú szakképzésbe.
Így már fi gyelembe vehettük ezen iskoláknak a kerettantervek kidolgozása során szerzett kezdeti tapasztalatait is. Persze, egy ilyen volumenű tartalmi és szervezeti átalakítás a későbbiekben még sok problémát hozhat felszínre, és ezek további fejlesztéseket, kisebb vagy nagyobb korrekciókat tehetnek
szükségessé. Jelentős változtatások elindításakor ezzel számolni kell, és mi számoltunk is. De számoltunk a várható eredményekkel is: elsősorban a gazdaság szakemberigényének kielégítésével, amelynek kiemelt jelentősége van. A szakemberképzés nem öncélú folyamat, a többéves, szorgalmas tanulással
megszerzett szaktudás mit sem ér, ha az egyén nem boldogul segítségével a munka világában, miközben a munkáltató nem talál az elképzelésének megfelelő végzettségű szakembert.
Ezt a helyzetet kívánjukkezelni és lehetőség szerint meg is oldani.A gazdaság az élénkülés jeleit mutatja, kedvezően alakulnak a kilátások. Ha ehhez hozzáadódik a megújított szakemberképzés, akkor az a gazdaság egyik hajtómotorja lehet, de legalábbis eredményesen olajozhatja működését.
Hiszen ha a munkaerőkínálat találkozik a munkaerő-kereslettel, akkor a gazdaságban folyamatosan jelen lévő megújulási és fejlesztési igények gyorsabban megvalósulhatnak.
Így hamarabb jelentkeznek a fejlesztések gazdasági eredményei, ami mindannyiunk közös érdeke.
A szakképzés megújulásának másik − előzőekkel összefüggő − fontos eredménye lehet a foglalkoztatás bővülése, különösen a fi atalok, a pályakezdők körében.
A hazai és az uniós törekvések is a pályakezdők . Az átalakuló szakképzés szerepe a gazdasági növekedésben rövid időn belüli munkához juttatására irányulnak elsősorban. Amikor pedig ez mégsem lehetséges, akkor a további képzésbe történő bevonásuk jelenthet segítséget.
Ha sikerül érvényesíteni a tényleges munkaerő-piaci igényeket a szakképzés tartalmi szabályozásától kezdve, a beiskolázási keretszámok meghatározásán keresztül, az életszerű gyakorlati képzés megszervezéséig, és ennek eredményeképpen a frissen végzett szakemberek nagyobb arányban
jutnak munkához, akkor nem dolgoztunk hiába. A változtatások létjogosultságát, annak célját, fontosságát nehéz vitatni. A megvalósítás módját,
sebességét tekintve több út közül választhattunk.
Mi a lehető leghamarabb eredményeket hozó utat választottuk, mert egyszerűen nem volt mire várni. Cselekedni kellett, és mi cselekedtünk − mostantól pedig elsősorban az iskolákon, a gyakorlati képzőhelyeken,
a pedagógusokon, szaktanárokon és szakoktatókon a megújulás sora. Számítunk segítő, odaadó munkájukra, elkötelezettségükre, hivatástudatukra, hiszen színvonalas munkájuk és nyitottságuk nélkül nem valósulhatnak meg törekvéseink, nem lehet eredményesebb az oktatás, a szakképzés.
Munkánk fókuszában tanítványaink boldogulása álljon, mert az ő egyéni érvényesülésük, szaktudásuk, munkájukhoz való viszonyuk végső soron a gazdaság, az ország fejlődésének is alapja. A pedagógus életpályamodell első lépésének bevezetése is az átalakítás fontos része.
Közös munkánk és eredményeink függvényében tudunk további lépéseket tenni ezen a téren, céljaink itt is közösek.
A megújító munka elkezdődött. A megkezdett változások eredményes végigviteléhez, a kitűzött célok közös megvalósításához kérem mindenki segítségét a saját szakterületén, és mindannyiuk munkájához kívánok sok sikert, jó egészséget az elkövetkező tanévben is.
Dr. Czomba Sándor,
a Nemzetgazdasági Minisztérium
foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára
forrás: nive – hirek.ws.orszagos
